Építőipari hírek
Uniós pénzzel gyorsítják az építőipart 2009. Április 15. szerda
Az építőipar nemcsak szenvedője a válságnak, de az egyik lehetséges gyógyszereis, ha megkapja az ehhez szükséges kormányzati támogatást. Nemcsak elnyeli a befektetett pénzt, de munkahelyeket teremt az alacsonyan képzetteknek is, ráadásul újabb befektetéseket vonz. Elemzések szerint egy befektetett forint négy továbbit hoz magával. Ráadásul kevéssé importigényes, azaz nem függ napi szinten a forint árfolyamának ingadozásától. Egyértelmű azonban, hogy ezek az előnyök megrendelések és megfelelő üzleti környezet nélkül képtelenek érvényesülni.
Tavaly már történtek intézkedések, amelyek az építőipar helyzetét próbálták rendezni. A kormány gyorsítási programja keretében több mint 30 törvényt és kormányrendeletet módosítottak. A csomag legfőbb eredménye, hogy az általános építési engedélyezés egyszerűbbé vált, például 30 százalékkal csökkent az építésügyi hatósági engedélyhez kötött munkák köre, vagy például a kiemelt beruházásoknál a szakhatósági eljárások ügyintézési határideje 15 nap lett. További egyszerűsítések is várhatók, melyeknek jogi előkészítése jelenleg is zajlik. Kiemelt figyelmet kap a párhuzamos eljárások számának csökkentése, miként a lánctartozások problémájának kezelése is.
Emellett a gazdasági tárca, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség néhány további jogszabály-módosítást is kilátásba helyezett a közbeszerzésekkel és a jólteljesítési garanciákkal kapcsolatban. Utóbbit előszeretettel alkalmazzák a beruházások kivitelezéséhez kapcsolódó építési szerződéseknél: a munkáért járó pénzből egy bizonyos összeget visszatartanak, hogy később abból fizessék az esetleges hibák kijavítását. A ki nem fizetett részlet a szerződéses összeg 10-20 százalékát is elérheti, holott a gyakorlat azt bizonyítja, hogy ennél lényegesen kevesebb, nagyjából 3-5 százalék is elegendő volna a javításokra. Miközben a visszatartott pénz a projekt gazdájának biztonságérzetet ad, hogy a vállalkozó jó munkát végez, hiszen hozzá akar jutni az összeghez, a kivitelezők esetében, különösen a jelenlegi gazdasági környezetben komoly likviditási problémát okozhat. Ráadásul a gyakorlat az egyik kiváltó oka a körbetartozásoknak is.
A közbeszerzésekkel kapcsolatban az NFÜ olyan jogszabály-módosítást kezdeményez, hogy akik a nyílt helyett tárgyalásos közbeszerzési eljárást kívánnak lefolytatni, kötelesek legyenek százszázalékos biztosítékot adni az elnyert támogatás összegére, és ettől csak külön engedéllyel térhessenek el.
Azzal, hogy a jogszabályi környezet változik, nem jutnak munkához az ágazat szereplői, ezért a kormány több mint 1800 milliárd forintot fordít új beruházásokra. A beruházásélénkítő csomag tételesen, határidőkre lebontva tartalmazza azokat az uniós fejlesztéseket, amelyek során 267 iskola, 23 rendelőintézet, 78 városi terület újulhat meg, több mint 400 kilométer vasúti és mintegy 350 kilométer közúti beruházás valósulhat meg. Köztük van a M4-es autóút Pest megyei szakasza, a Mezőcsáti kistérség járóbeteg-szakellátásának fejlesztése vagy éppen a Budapest-Székesfehérvár vasútvonal rekonstrukciója. A következő másfél évben 636 beruházás indulhat meg az uniós segítséggel. A cél a munkahelyek teremtése, a vállalatok pénzhez juttatása, valamint a beruházások élénkítése. Ezek felkerültek a tavaly novemberben indított Építőipari Piactér (www.nfu.hu/epitesugyi_kereso) néven működő keresőoldalra, amelyen a hazai forrásokból már közbeszereztetett nagyobb projektek is megtalálhatóak. A listában szereplő valamennyi fejlesztés megvalósítása 2009-2010 között elindul. Az adatbázisban az uniós támogatásban részesülő építési beruházások, a közbeszerzési eljárások adatait tették elérhetővé. Az érdeklődők kereshetnek a kormány által már jóváhagyott, de még nem kiírt kiemelt projektek között, valamint az uniós pályázatokhoz kapcsolódó, közbeszerzési pályázatot nem igénylő üzleti lehetőségek között is. Az átláthatóság jegyében a beruházások menete, mindenki számára elérhető.
A következő években csaknem 2000 építésügyet érintő beruházás valósulhat meg az egészségügy, az oktatás, a városrehabilitáció, a közlekedési és közüzemi infrastruktúra, az ipar, a kereskedelem és környezetvédelem területén. A legnagyobb megrendeléseket többek között az ezer kilométer alsóbbrendű út felújítása és építése, a 19, Brüsszelben lévő nagyprojekt, a panelprogram, a távhő-korszerűsítés és a támogatott lakásfelújítások jelentik.
Brüsszeli igenek nagy fejlesztésekre
Az Európai Bizottság áprilisban három magyar nagyprojektet fogadott el. A debreceni és a miskolci után a szegedi villamoshálózat fejlesztését, a Közép-Duna-vidéken levő illegálisan működő hulladéklerakók felszámolását, valamint Békéscsaba szennyvíztisztításának, csatornázásának fejlesztését is jóváhagyta. További 17 nagyberuházás van túl a kormánydöntésen, amelyek közül 14 már Brüsszelben várja a támogató döntést. Magyarország eddig több mint 40 megafejlesztést nevezett meg. Ezek mindegyike közlekedésfejlesztési vagy környezetvédelmi beruházás. Infrastruktúra-fejlesztés esetén a 13 milliárd forint, a környezetvédelmi fejlesztéseknél pedig a 6,5 milliárd forint az az értékhatár, amitől Brüsszel mondja ki a végső szót.
A nagyprojektek között olyan közlekedési beruházások szerepelnek, mint a 4-es metró, az M7-es autópálya, az M43-as gyorsforgalmi út építése és a Kelenföld-Székesfehérvár vasútvonal fejlesztése. Jóváhagyásra várnak környezetvédelmi fejlesztések is, mint Nyíregyháza és Makó csatornázási- és szennyvíz programja.
Mindenki egyeztet mindenkivel
Országgyűlés előtt az építőipari mentőcsomag 2009. március 12. csütörtök
A parlamenti pártok és a szakma összefogásáról beszélnek az építőipari mentőcsomag kapcsán, azonban a Pénzügyminisztérium több kedvezményt, így az áfa csökkentését és a 8 millióig szóló illetékmentességet is kifogásolja.
A határozati javaslat rövid- és középtávú terveket, intézkedéseket vár a kormánytól az ágazat fellendítése érdekében. Baráth Etele hangsúlyozta: nem lehet csak a fiskális politikára és az elosztási rendszerekre összpontosítani, szükséges a reálszféra támogatása, egyes ágazatok kiemelése, melyek nagy multiplikátor hatással rendelkeznek, pozitív hatásaik pedig messze tovább gyűrűznek a gazdaságban. Az építőipar 350 ezer embert foglalkoztat, helyzete tehát másfél millió ember életére hat ki - jegyezte meg a szocialista politikus.
Az ágazat válságának megoldásában az első feladat a piac beindítása, mert jelenleg nagyon kevés a megrendelés. A második lépés a hitelforrások megteremtése, a harmadik pedig az ágazat belső rendjének kialakítása, például a lánctartozások felszámolása. Baráth Etele az ágazat belső rendjének kialakítása kapcsán megemlítette: Ausztriában hétezer építőipari vállalkozás van, Magyarországon 95 ezer, de van olyan 10 ezres lélekszámú magyar település, ahol ezer építőipari vállalkozás van bejegyezve.
Burány Sándor, a nemzeti fejlesztési és gazdasági tárca államtitkára elmondta: egyetértés van a problémák felismerésében és azonosításában. A megoldásra adott válaszok kapcsán ugyanakkor már eltérések mutatkoznak a szakmai szervezetek között is. Az előterjesztés kiindulópontként alkalmas a vitára, amely az albizottságokban tovább finomítandó.
Ugyanakkor Keller László pénzügyminisztériumi államtitkár a javasolt intézkedésekkel kapcsolatos problémákat emelte ki, és azt hangsúlyozta: csak nullszaldós intézkedéscsomagra van lehetőség.
Keller László szerint az áfa-kulcs csökkentése több tízmilliárdos költségvetési bevételkiesést jelent, ugyanakkor - vetette fel - a korábbi évek tapasztalatai szerint korántsem biztos, hogy mindez megjelenik az eladási árakban. Az első lakáshoz jutás illetékmentessége pedig 8 millió forintig évi több milliárdos bevételkiesés a költségvetés számára - jegyezte meg.
Anglia 88 éves mélyponton 2009. március 12. csütörtök
Az idén 88 éves mélypontra csökkenhet az új házak építése Nagy-Britanniában a National Housing Federation (NHF)lakásépítési szakmai szövetség becslése szerint. Az eredeti tervek szerint az idén 140 ezer új lakóingatlan építése volt várható, de a recesszió miatt az NHF szerint ez a szám a felére eshet az idén és jövőre, amire 1921 óta nem volt példa a szigetországban.
A szakmai szövetség csomagterve szerint az állam a következő két évben 100 ezer szociális lakás építését támogatná 6,3 milliárddal fonttal, ami nemcsak munkahelyeket menthetne meg, hanem hozzájárulna a gazdaság fellendítéséhez is.
Tejes állású kőműves mestert keresünk! 2009. február 27. péntek
Zöld tetőkkel a klímaváltozás ellen 2009. február 24. kedd
| Múlt héten tartották azt a szakmai konferenciát ahol az építők, rendszerépítők, valamint a Zöldtetőépítők Országos Szövetsége számban vették a tető- és homlokzatzöldítés jogi és technikai lehetőségeit és a külföldi, követendő támogatási gyakorlatot. Sajnos szembetűnő, hogy a szomszéd teteje még mindig zöldebb. |
|
Az energiatakarékosság és a megváltozott éghajlathoz alkalmazkodás jegyében megrendezett konferenciasorozat, a Tetők, Falak, Homlokzatok és Épületenergetika (TFHE) első napján a zöldtetők kapták a főszerepet.
Ing. Wolfgang Ansel, az IGRA (Nemzetközi Zöldtető Szövetség) igazgatója németországi példán szemléltette a művi zöld felületek jövőjét. A fejlett nyugati állam nem csak a környezettudatosságban jár élen, de úttörőnek számít a zöldtetők támogatási rendszerében is. Az építési területeken, beruházásoknál egyrészt előírják az alkalmazását, másrészt közvetlen támogatásban részesül az építtető. Sőt, terjedését indirekt módon segítve, a csatornadíjak mérséklésén keresztül megtakarítást is eredményez (kevesebb elfolyás). A támogatottság aranyéveiben Darmstadtban épületenként akár 10 ezer euró támogatást is felvehettek, az építési költség akár felét visszafizették. Észak-Westfaliában négyzetmétereként 15 ezer eurót kaphatott az, aki garantálta, hogy a csapadékvíz 70 százalékát a tető visszatartja (az elfolyási tényező 0,3-ál kisebb). Ez a támogatás arányaiban lecsökkent, de még mindig nem hagyják magukra a zöldítőket. A német előadó elmondta, hogy volt olyan vasút állomás épület Wernauban, ahol a lakók közösen finanszírozták a tető zöldítését. A vízelfolyásos technológia beépítésével a felesleges, a növényzet által nem hasznosított csapadékvíz elvezethető (a növényzet alatt összegyűlt 4 cm feletti vízoszlopból) és ciszternában tárolva és szárazság idején visszaszivattyúzva a tető öntözése is megoldható. Ezen technológia előnyét a berlini Potsdam téren álló épület 10 ezer négyzetméternyi zöldtetején mérték: éves szinten 23 ezer köbméter ivóvizet takarítottak meg az esővíz WC-öblítésre és locsolásra fordításával. Az IGRA május 25-29. Között Nürtngenben (Németország) szakmai konferenciát szervez. Marek Novotny csehországi szakértő a ferde zöldtetők problémáiról, a mikrobiológiai korrózióról és az erózióról beszélt. Példaként említette egy párizsi stadion 45 fokos dőlésszögű oldalának füvesítését, ahol a föld és a növényzet rögzítése hiányos volt és a gyep a csapadék, szél hatására meggyérült. Egy prágai üzletközpont 58 fokos oldaltetőfedésével kapcsolatban tapasztalatait elmondta: évente a növényzet 10-25 százalékát kell újratelepíteni, mert kimosódik és megcsúszik a talaj. Másik fontos tényező a PVC fólia biológiai korrózió (gyökérsavak, gyökérnyomás) elleni védelme, mely jelenleg több gyártónál feljesztést kíván. A hazai jogi környezetről Bellavics László, a Zöldtetőépítők Országos Szövetségének (ZÉOSZ) elnöke nyilatkozott. Az elnök legfőbb problémaként azt tartja, hogy az OTÉK 182/2008 (VII.14.) rendelet és a 9/2007 (VI.3.) ÖTM rendelet nincsen szinkronban egymással. A tetőkert akkor számítható be zöldfelületként, ha egybefüggő és legalább 20 négyzetméter. A termőréteg vastagságától függően (6-15 cm-től 80 cm-ig) a zöldtető összterületéből 10-55 %-a számítható zöldfelületnek. A tavaly módosított OTÉK rendelet negatívumaként említette, hogy megszűnt a 2 méteres termőrétegű kert 100%-os beszámíthatósága, helyette az 1 méteres ér 70 %-ot. Öröm az ürömben, hogy az extenzív zöldtetők is létjogosultságot kaptak, de csak 10 % erejéig számíthatók be. A 6-15 cm vastag termőrétegen egyszintes, pozsgás növényekkel borított kert alakítható ki, míg a 80 cm-es talajon már 3 rétegű, gyep-cserje-lombkoronaszintű park is. A rendelet az extenzív zöldtető fogalmát csak a pozsgással borított egyszintű kertre korlátozza. Egy extenzív zöldtető fenntartásához öntözővízre nincsen szükség, a tetőn a növényzet több csapadékot köt meg, mint intenzív kert esetén, a pormegkötő növénnyel borított felület is nagyobb lehet. Bellavics szerint célszerű lenne az extenzív zöldtetők beszámíthatóságát 20 %-ra, ezzel arányosan az intenzívét 5 %-kal emelni. A homlokzati zöldfelületről elmondta: 6 méteres magasságig a befuttatni tervezett homlokzat területének 25 %-a számítható be a zöldfelületbe, amennyiben a kúszó-kapaszkodó növények tőtávolsága minimum 4 méter. A homlokzat zöldítésével (például ha olcsó vadszőlővel ültetik körbe az épületet) a beruházók több más zöldfelületet aszfaltozhatnak le, ettől főleg a környezetvédők tartanak. Bellavics szerint az önkormányzatok külön bevételre tehetnének szert és segítenék a rendszer fennmaradását, ha két évente ellenőriznék a zöldtetők állapotát és elhanyagolásuk esetén környezetvédelmi bírságot szabnának ki. A zöldtetők klímajavító szerepéről, hogy a csupasz tetők éjszaka kiadják a hőt, a termikus áramlatok a finom port lebegésben tartják, bizonyára sokan tudnak. Arról azonban, hogy emiatt a belváros felett 30-40 %-kal gyakoribban a zivatarok, mint peremkerületben már kevesen hallottak. A tetőkertek levegőminőség javító hatása vitathatatlan, nem véletlen, hogy Pekingben 40 ezer hektár zöldtetőt “telepítettek”. Forrás: www.greenfo.hu |
Év végére beindult az építőipar 2009. február 20. péntek
Az építőipari termelés volumene a 2007. évi jelentős csökkenés után 2008-ban 5,1%-kal volt alacsonyabb az előző évinél - közölte a KSH.
Az építőipar termelői árai 2008-ban átlagosan 5,8%-kal emelkedtek. Az építőipari termelés volumene 2008 decemberében kiigazítatlan adatok alapján 5,5%-kal, munkanaptényezővel kiigazítva 3,2%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva a termelés 0,6%-kal haladta meg az előző havit. Az építőipar termelői árai 2008 IV. negyedévében 6,2%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Az építőipari termelés 2008. évi 5,1%-os mérséklődésén belül az épületek építése 10,6%-kal alacsonyabb, az egyéb építményeké 2,5%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál.
Az épületek építésének csökkenése elsősorban az ipari és raktárépületek, irodaépületek építésében megfigyelt visszaesés következménye. Az egyéb építmények építése a 2007-ben bekövetkezett 20%-os csökkenés után az év második felében emelkedett; a növekedésben út- és autópálya-építéseknek, közműépítéseknek, vasútvonal-korszerűsítéseknek volt szerepük. 2008-ban a legnagyobb építőipari alágazat, a szerkezetkész épületek és egyéb építmények építése 5,8%-kal, az épületgépészeti szerelés termelése 8,3%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól; a befejező építésé 1,5%-kal nőtt.
1900 milliárd forintos beruházásélénkítő programot indít a kormány (3.) 2009. február 11. szerda
A kormány részéről még a tavaly őszi Gazdasági Csúcson jelezte Bajnai Gordon gazdasági és fejlesztési miniszter, hogy egyéb (pl. munkahelymegőrző és teremtő, likviditásfokozó) lépések mellett egy komoly építőipari beruházási programmal kívánja élénkíteni a belső keresletet a szűkülő exportpiacok kihívására reagálva a kormány.
Lássuk a részleteket!
"Ez a program részben ellensúlyozhatja a gazdasági válság hatásait" - szögezte le a mai, a nagy építőipari cégekkel és szervezetekkel folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón Bajnai Gordon. A kormány a program elindításától azt reméli, hogy több tízezer munkahely menthető majd meg.
Legnagyobb részben közlekedési és közoktatási projektek találhatók a felsorolt listán. Még az idei első félévben mintegy 620 milliárd forintnyi beruházási program elindítására kerül sor, jelenleg pedig már 440 milliárd forintot elérő program megvalósítása zajlik, azaz "orrnehézre" tervezi a programot a kormány. A jövő évben elindítani tervezett projektek összes prognosztizált értéke 230 milliárd forint lesz.
Bajnai kiemelte, hogy a most közzétett terjedelmes dokumentum tételesen tartalmazza azokat az uniós fejlesztéseket, amelyek során többek között 267 iskola, 24 rendelőintézet, 78 városi terület újulhat meg, több mint 400 km vasúti és mintegy 350 km-nyi közúti beruházás valósulhat meg.
Az építőipar teljesítménye 2006-ban stagnált, majd 2007-ben 17%-os, 2008-ban 6%-os visszaesés volt tapasztalható. A magyar építőipar 1 éves teljesítménye felel meg a 2009-2010 során elinduló, most közzétett építőipari beruházási programnak. Jelenleg már mintegy 400 milliárd forintnyi program megvalósítása fut az 1900 milliárdból - jelezte Bajnai, aki hozzátette, hogy az 1900 milliárd forint (pontosabban 1868 mrd Ft) a közbeszerzés előtti becsült érték, amely a közbeszerzési verseny eredményeként jelentősen módosulhat.
Újságírói kérdésre válaszolva Bajnai elmondta, hogy a ma közzétett beruházási program alapvetően az EU-s forrásokra épül, mivel az átlagos uniós támogatási arány 85% (de projektekként nagy a szórás), a fennmaradó részt a hazai költségvetés, illetve az önkormányzatok/vállalatok vállalják.
A kiadott sajtóanyag alapján a ma bejelentett komoly építőipari beruházási program keretébe tartozik többek között az M4 autóút hiányzó Pest megyei szakaszának kiépítése, a Mezőcsáti Kistérség járóbeteg szakellátásának fejlesztése, vagy a Budapest-Székesfehérvár vasútvonal rekonstrukciója és még 633 másik nagyobb építőipari beruházás.
Programok - határidőkkal ellátva
A kiadott terjedelmes dokumentum bevezetője szerint a projektek felsorolásában azok szerepelnek, amelyeknél a projektgazdák (önkormányzatok, vállalkozások) már elnyerték uniós támogatást, de a lista nem minden, uniós forrást elnyert projektet tartalmaz.
Az azonnali tájékozódást és a számonkérhetőséget segítheti Bajnai Gordon szerint az, hogy a ma kiadott projektlista az Építőipari Piactér internetes keresőben továbbfejlesztett módon a projekt várható indítási dátumát is tartalmazza. Ezt az építőipari cégek szorgalmazták az ágazatban tapasztalható nagyfokú bizonytalanság mérséklése érdekében.
További intézkedések
A Gazdasági Csúcson a 2009-2010-es évre egy 1400 milliárd forintos válságkezelő és gazdaságélénkítő intézkedéssorozatot jelentett be a kormány, amelynek folyamatos megvalósításával mára már több mint 560 milliárd forint vált elérhetővé a hazai vállalkozások számára - emelte ki a gazdasági tárcavezető.
Bajnai azt is jelezte, hogy a mai napon mintegy 100 ezer hazai vállalkozásnak küldtek ki egy terjedelmes e-mailt, amely azon pénzügyi lehetőségeket (kedvezményes hitelek, garanciák, kamattámogatások, pályázatok, stb.) és a további információs forrásokat foglalja össze, amely az információiáramláson keresztül mérsékelheti a recesszió mértékét.
Forrás: Portfolio.hu
Ötezer forintra csökken a lakáshitelek átütemezésének közjegyzői díja 2009. február 09. hétfő
Ötezer forintra csökken a lakáshitelek átütemezéséhez szükséges okiratok közjegyzői díja a jövő héttől, a szakmai kamarával történt megállapodás alapján - jelentette be a kormányfő. Amikor a napokban megállapodás született a bankszövetséggel a lakáshitelek átütemezésének lehetőségéről, akkor merült fel az a probléma, hogy az ehhez szükséges okirat közjegyzői díja akár 60-80 ezer forint is lehet, ami önmagában megnehezíti a hitelfelvevők számára az átütemezést - mondta Gyurcsány Ferenc a Magyar Közjegyzői Kamara elnökével, Tóth Ádámmal és Draskovics Tibor igazságügyi miniszterrel folytatott megbeszélés után újságíróknak.
(MTI)
Építőipari csúcsszervezet alakult 2009. január 18. vasárnap
forrás: http://www.motorinfo.hu
Lakásfelújítás: a válságban rejlő lehetőség 2009. január 17. szombat
származó bevételekből a közintézmények és lakások energiatudatos
felújítását kellene felgyorsítani. A keletkező munkahelyek, a jobb
környezet és a kisebb lakhatási költségek a válság elviselését is megkönnyítenék.
A Levegő Munkacsoportnak ezt a régóta hangoztatott véleményét támasztotta
alá egy nemrég tartott brüsszeli szakmai tanácskozás is.